Rendkívül sötét képet festett a magyar gazdaságpolitikáról Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A közgazda szerint teljesen hiányzik a magyar gazdaságpolitikából a hosszútávra történő tervezés. A közmunkából alig van visszaút a piacgazdaságba, a kormány a lakosság teljesen leszakadó egyharmadáról letett, az oktatásból és az egészségügyből „szisztematikusan vonják ki a pénzt” – mondta.

Petschnig az ATV Egyenes Beszéd című műsorának volt a vendége hétfőn. A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa számos, a kormányzat számára pozitív statisztikai adatot sorolt föl: négy-öt százalékkal növekedtek a reálbérek az első negyedévben, az ipari termelés nyolc, az építőipar tíz, a kereskedelmi forgalom öt százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma a 4,1 milliót meghaladja, soha nem volt ilyen magas a rendszerváltást követően. „Fontos, hogy tudjuk ezeket az adatokat értékelni, értelmezni” – tette hozzá a közgazdász. Petschnig szerint egyrészt az a probléma, hogy a kormány saját unorthodox gazdaságpolitikája sikereként mutatja mindezt be, másrészt az, hogy „ezt kivetíthetőnek tekintik a jövőre nézve is, vagyis, ez már örök értékű és mostantól már csak így lesz”. A szakember szerint egy mélyebb elemzésből kiderülne, „hogy ez nem folytatható, már az első negyedévi adatokban is látjuk a lassulást”. Hangsúlyozta: tavaly 2,2 billió forint érkezett az Európai Uniótól, amelyet „mindenféle formában próbálunk támadni”. Hangsúlyozta: a kormány is tudja, hogy e nélkül a pénz nélkül alig lennének beruházások.

Petschnig úgy vélte: a következő évben is tartani fogja Brüsszelnek a kormányzat a markát, de úgy, hogy az Európai Unió ne szóljon bele a pénz elköltésének körülményeibe.

Az, hogy az államháztartás hiánya három százalék alatt maradt, a magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetésének köszönhető – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: ahogy a kormány ennek a döntésnek sem törődött a hosszú távú – negatív – következményeivel, úgy a politikai döntések hosszú távú hatásaival sem törődik. „A jövő évi költségvetésben nominálisan és nagyon radikálisan megfaragják a környezetvédelmi kiadásokat, mert így nyerhető hetven-száz milliárd forint és azt el tudom most máshova költeni. De a természeti környezetben felhalmozódnak adósságok, amit egyszer majd törleszteni kell, az kívül esik ennek a kormánynak a politikáján” – hozott erre egy példát.

A Pénzügykutató főmunkatársa azt is a kormányzat szemére vetette, hogy „az oktatásból szisztematikusan vonják ki a pénzt, és az egészségügyből is”. Hangsúlyozta: ezzel „hosszú távon rontják le a potenciális növekedés emberi tényező oldalát”, ez pedig a társadalmi differenciálódás gyorsulásához vezet.

Egy kérdésre válaszolva Petschnig úgy reagált: a kormány azzal számol, hogy a legszegényebbek úgysem szavaznak. „Letettek arról a három-négy milliós leszakadó rétegről” – fogalmazott.

„A közmunkában termelt GDP értéke nem versenyképes az elsődleges gazdaságban termelt hazai termékkel” – mondta a közmunkaprogramról a közgazda, hozzátéve, hogy „beragadnak ezek a rétegek”: a közmunkások túlnyomó része nem tud átlépni az elsődleges munkaerőpiacra.

„Vannak ma már arra utaló jelek, hogy a versenyszféra munkaerőhiánnyal küzd, nincs megfelelő szakember. Ha az iskolákat lepusztítjuk, ha a szakképzést lepusztítjuk, akkor nem várható el az, hogy megfelelő szakemberekre lehessen építeni egy tőkebővítésnél” – folytatta Petschnig.

A Pénzügykutató főmunkatársa arra is fölhívta a figyelmet, hogy „ezeket a teljesítményeket összességében a nemzetközi hitelminősítők nem értékelik”. Azt mondta: 2011-2012 fordulóján Magyarországot leminősítették, azóta az ország a „bóvli kategóriában” van, és nem tudunk onnan kijönni. Hangsúlyozta: „a termelés egyik tényezője – a tőke és a munka – sem lát ebben az országban perspektívát”: tavaly nettó tőkekiáramlás volt Magyarországról. Emellett a munkaerő is menekül. „Ha a munka és a tőke legjava elmegy az országból, akkor itt egy potenciálisan leépülő gazdasággal kell hosszabb távon számolnunk” – zárta gondolatait Petschnig Mária Zita.