Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága előtt Veres János, az MSZP volt parlamenti képviselője, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere elmondta: a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György és a kormányzó Fidesz nem megfelelő pénzügyi felügyelete tette lehetővé, hogy több mint százezer ember megtakarítása tűnjék el. Veres arra is felhívta a figyelmet, hogy a Buda-Cash veszteségeinek kétharmadát négy olyan regionális banknál könyvelhette el, melyek működését a jegybank jelenlegi elnöke hagyta jóvá.

Veres azt mondta, hogy a Matolcsy regnálása alatt megszüntetett Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2010-ben döntött úgy, hogy tizenhat feltételhez köti a Buda-Cash működési engedélyét, többek között ahhoz, hogy „szüntesse meg az információs rendszer hiányosságait”. Veres feltette a kérdést, hogy a pénzügyi szabályozók vajon ellenőrizték-e azóta, hogy a megfogalmazott feltételeknek megfelel-e a cég.

Bár számos korábbi pénzügyminisztert és PSZÁF-vezetőt is meghívtak a bizottsági meghallgatásra, ennek csak Veres tett eleget.

Antali Károlyt, a Buda-Cash Brókerház felügyelőbizottságának egykori elnökét is meghallgatták. Antali szerint csak 2008-ig volt érintett a cég ügyeiben, és addig nem tapasztalt törvényellenes cselekedetre utaló jeleket.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke – emellett a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője – azt mondta: amikor az első Orbán-kormány 2002-ben befejezte tevékenységét, még kétévente volt kötelező a brókerházak teljes körű auditálása, de a törvényt később az MSZP módosította és eltörölték a kötelező állami auditálást. Rogán közölte: a kötelező, ötévente esedékes vizsgálatot 2009-ben vezették be ismét, bár a Fidesz akkor is a kétévente szükséges ellenőrzés mellett érvelt.

Volner János, a Jobbik parlamenti képviselője arra hívta föl a figyelmet, hogy a Fidesz és az MSZP egymást okolja a történések miatt. Véleménye szerint a Fidesznek és az MSZP-nek azonos felelőssége van abban, hogy nem megfelelő a pénzügyi ellenőrzési gyakorlat, valamint abban is, hogy a kormányzatok nem végezték megfelelően a pénzügyi ellenőrzési tevékenységet.

A bizottsági ülést követően Rogán a sajtóval közölte: számos kérdést kell tisztázni, egyebek közt azt, hogy miért lazította fel 2002 és 2010 között az akkori szocialista többségű parlament a brókercégek ellenőrzési gyakorlatát, továbbá, hogy milyen személyi összefüggések voltak a Bajnai-kormány és a Buda-Cash vezetői és tulajdonosai között – írja az MTI-re hivatkozva az Atv.hu. Tisztázni kell továbbá azt is, hogy mennyi pénz hiányzott már 2010-ben az előző átfogó vizsgálatkor a Buda-Cash ügyfeleinek a pénzéből – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a bizottság még a nyár előtt szeretné befejezni a munkát.

Szintén az MTI-re hivatkozva az Atv.hu arról is beszámol, hogy kilenc támogató és öt ellenszavazat mellett az Országgyűlés Burány Sándor szocialista képviselő által vezetett Költségvetési bizottságának kormánypárti tagjai úgy döntöttek, hogy nem foglakoznak a Buda-Cash ügyével. A fideszes Szűcs Lajos azt indítványozta, hogy a bizottság ne vegye napirendjére a Buda-Cash tájékoztatót. A kormánypárti képviselő úgy vélte, hogy Burány Sándor „médiaeseménynek szánta” Varga Mihály és Matolcsy György meghallgatását, amit azután indítványozott, hogy kiderült: a Gazdasági bizottság hétfőn hasonló tárgykörben ülésezik.

Burány Sándor reagálásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Gazdasági bizottságba nem hívták meg a nemzetgazdasági minisztert és az MNB elnökét, és néhány korábbi pénzügyminisztert, például Járai Zsigmondot sem.

Az ülés előtt Burány a sajtó képviselőinek elmondta: az ügy a költségvetési bizottságra is tartozik, mert „súlyos közpénzeket” kell majd a kártalanításra fordítani.

Schmuck Erzsébet, a Lehet Más a Politika képviselője az ülés előtt elmondta: a kormány és a jegybank nem háríthatja el a felelősséget magától, hiszen öt év eltelt 2010, vagyis a legutóbbi vizsgálat óta, és ez alatt az időszak alatt a fideszes kétharmaddal bármilyen törvényt meg lehetett volna változtatni, így a brókerházak ellenőrzését is gyakoribbá lehetett volna tenni.