Levelet írt Matolcsy György a The Economist brit gazdasági hetilap főszerkesztőjének. A jegybankelnök azt kifogásolta, hogy a kedvezővé vált magyar makrogazdasági adatokat a korábbiakkal ellentétben a lap már nem teszi közzé. Róna Péter szerint komoly károk árán ugyan, de valóban megteremtődött a stabilitás Magyarországon, viszont le kellene már arról szoknunk, hogy mindenkit kioktatunk és mindenkinek megmondjuk, mit és hogyan kellene csinálnia.

Matolcsy György nyílt levelet írt a The Economist főszerkesztőjének. A jegybankelnök szerint az adatok április 25-e óta történő elhagyása hátrányosan érinti a magyar gazdaság megítélését, ráadásul a londoni gazdasági hetilap az időzítéssel azt a látszatot kelti, mintha a korábbi negatívumokat igen, az elmúlt évek sikereit azonban már nem akarnák az olvasók tudomására hozni – szemlézi a levelet a Napi Gazdaság.

Mindeközben a magyarhoz hasonló cseh gazdaság makrogazdasági mutatóit közzéteszi a lap – jegyezte meg a jegybankelnök. Szerinte az egyre dinamikusabbá váló gazdasági növekedés, a trendszerűen csökkenő adósságráták, a stabilan alacsony infláció és a határozottan és tartósan javuló külső és belső egyensúlyi mutatók mind arra utalnak, hogy a Magyarországon alkalmazott válságkezelési eszközök sikeresek voltak.

Matolcsy úgy véli: a kedvező folyamatok elhallgatásával szűkül annak a lehetősége, hogy a hazánkban jelenlévő vagy épp a jövőbeni befektetésekben gondolkodó üzleti szereplők nyomon követhessék a magyar gazdaság folyamatainak alakulását, ezért arra kérte a főszerkesztőt, hogy a jövőben újra szerepeltesse a magyar adatokat a lapban.

„Részben megértem Matolcsy Györgyöt” – mondta Róna Péter közgazdászprofesszor (képünkön) az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden. Szerinte a Matolcsy és a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által vitt gazdaságpolitika – például társadalmi, oktatásügyi vagy egészségügyi területen – komoly károkat okozva ugyan, de a pénzügyi egyensúlyt megteremtette. Mindezt kétségtelenül nehéz körülmények között – tette hozzá.

Róna emlékeztetett: a Gyurcsány-kormány idején „a költségvetési alkoholizmus és monetáris szadizmus” jellemezte az országot. A költségvetési oldalon óriási volt a deficit – ezt nevezte „mámoros költekezésnek” –, a monetáris oldalon pedig több mint hétszázalékos volt a reálkamat – magyarázta a közgazdász. Ebből hozták létre az egyensúlyt és a stabilitást, de a versenyképességet már nem sikerült.

A levélről Róna azt mondta, hogy ő ezen az eseten túl nem emlékszik ilyesfajta megkeresésre egy jegybankelnök részéről. Ez egy kelet-közép-európai és kiemelten magyar szokás, de nem jó szokás, és nincs is értelme – tette hozzá.

A világgazdaság szereplői szerinte egyébként nem olvassák a The Economistet. „Tíz éven át voltam egy New York-i bank vezérigazgatója, és egyszer sem olvastam, ahogyan ma sem olvasom – jegyezte meg. A lapnak van egy közismert irányultsága, „amellyel én személy szerint sosem értettem egyet”. Nem különösebben fontos, hogy mit írnak. Sokkal fontosabb viszont, hogy mit ír például a Goldman Sachs vagy a J. P. Morgan elemzője Magyarországról – vélte.

Róna azt mondta: a magyarok a múltban mindig mindenkit kioktattak, aminek az lett a vége, hogy egy barátjuk sem maradt. A közgazdászprofesszor a trianoni békét, illetve a Horthy-korszakot említette ezzel kapcsolatban. Szerinte megint ugyanitt tartunk, de a világ nem így működik. „Jó lenne már leszokni erről: ez a szemlélet már elég sok bajt és tragédiát okozott ennek az országnak. Azért nem írnak jót, „mert elveszítettük a jóindulatukat” – hangsúlyozta. „Ez az ország az elmúlt néhány évben a világban régen megszerzett jó hírnevét tönkretette” – mondta Róna Péter. Hozzátette: elismeri a Varga-Matolcsy tandemnek a pénzügyi stabilitás terén elért bizonyos eredményeit, de „a Matolcsy-féle Nemzeti Bank költekezései teljesen elfogadhatatlanok”.

A szakember végül azt mondta: most már Nyugaton nem tekintik Magyarországot a nyugati világ részének. „Nem vagyunk azok” – tette hozzá Róna.