Seszták 15 évre akarja titkosíttatni a parlamenttel a Paks II dokumentumokat

december 2, 2014

Paks

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter törvényjavaslatot nyújtott be hétfőn, melyet, ha elfogad a parlament, 15 évre titkosítják a paksi erőmű bővítés keretében a két új reaktorblokk építésével és finanszírozásával kapcsolatos összes dokumentumot. A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy olyan mérnökök is dolgozhatnak a projektben, akik nem tagjai a Magyar Mérnöki Kamarának, illetve, hogy bármely bírósági döntés – még az orosz döntések is – gyorsított eljárással alkalmazhatóak a tervezési keretszerződésre is.

A megvalósítás során szükséges megnövelt titoktartás indoka a javaslat szerint a „nemzetbiztonsági érdek”. A szöveg szerint megtagadható minden fővállalkozóhoz, alvállalkozóhoz, megrendelőhöz kötődő szerződésben szereplő adat, illetve megvalósíthatósági megállapodásokra vonatkozó szerződésben szereplő valamennyi adat kiadása. Csak a bíróságok, hatóságok, és az arra feljogosított szervek kérhetnek ki majd adatokat.

A javaslat emellett rendelkezik arról, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) dolgozóinak fizetését megemeljék, a versenyszférával versenyképes fizetések (illetmények) meghatározásával ugyanis lehetővé válik a legjobb szaktudással bíró szakemberek OAH állományába való felvétele, képzése. A törvényjavaslat emellett a paksi beruházás kapcsán felmerülő esetleges peres ügyek gyorsabb lefolytatását is lehetővé tenné, ugyanakkor az általános indoklásban az szerepel, hogy nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása, hanem a biztonság a fő szempont.

A paksi beruházást eközben kivennék a lánctartozások elleni 2013-as törvény hatálya alól, azzal az indokkal, hogy a beruházás nemzetközi jellegű és kiemelt fontosságú.

Szél Bernadett, a zöld baloldali Lehet Más a Politika társelnöke az ATV-n Kálmán Olgának elmondta, „elfogadhatatlan az állami projekt és az orosz hitel körüli titkolózás”. Szél szerint a törvényből az következik, hogy a Paks II projekt előkészítésére szánt 3 milliárd forintot a kormány arra költse, amire csak akarja.

Az LMP társelnöke szerint a „törvényjavaslat feloldja a célhoz kötöttséget, ami azt is jelentheti, hogy másra költi majd a kormány az oroszoktól felvett pénzt. MI ezt úgy értelmezzük, hogy az oroszoktól felvett pénz bárhol kiköthet.”

A politikus azt is megjegyezte, hogy a projektösszeg közel fele arra menne el, hogy az észak-nyugat-magyarországi Boda település mellett egy használt fűtőelem tárolót építsenek fel, annak ellenére, hogy korábban arról volt szó, hogy a használt fűtőelemeket visszaszállítják Oroszországba. Szél megjegyezte, hogy a projekt körülményei annyira titkosak, hogy a kormány gyakorlatilag az összes adatot titkosítja, amelyeket Szél korábban igényelt.

2014 januárjában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin az orosz elnök moszkvai palotájában írta alá a keret megállapodást, melynek értelmében a Roszatom orosz állami atomügynökség építheti fel a két új paksi atomreaktort, és Oroszország finanszírozza a teljes építési költség 80 százalékát egy körülbelül 3.000 milliárd forintos hitel nyújtásával.

A megállapodást szinte a társadalom összes szegletéből kritikák érték. Az ellenzéki vezetők a szerződést „árulásnak” nevezték, ami felér „Magyarország kiárusításával az Oroszoknak”.

A hitel mértéke miatt sokan úgy vélték, hogy abból Magyarország közfinanszírozását kívánják megoldani a projekthitel égisze alatt. 2010 végén a magyar kormány gyakorlatilag államosította a magánnyugdíj-pénztárak 3.000 milliárd forintos vagyonát. A következő évben a magyar állam 2,7 milliárd dollárt költött a Szurgutnyeftegaz 21,2 %-os MOL részvénycsomagjának a megvásárlására. 2013 végére a pénz nagyja elfogyott, egy része adósságtörlesztésre és a költségvetési hiány fedezésére szolgált.

Hivatkozás:

http://www.parlament.hu/irom40/02250/02250.pdf

http://hvg.hu/gazdasag/20141201_Szinte_titkositanak_a_paksi_bovitesnel

http://www.atv.hu/belfold/20141201-szel-bernadett

http://www.reuters.com/article/2014/01/14/russia-hungary-idUSL6N0KO28L20140114