Az Európai Bizottság azonnali vizsgálatot kezdeményezett a nagy dohánycégeket és hipermarketeket terhelő különadók miatt. A vizsgálat időtartamára megtiltották, hogy a magyar állam beszedje az említett adókat. Utat sem építünk egy ideig uniós pénzből.

Az Európai Bizottság (EB) azonnali és részletes vizsgálatot kezdeményezett a nagy dohánycégekre – például a Philip Morrisra – és a nagy áruházláncokra tavaly kirótt különadó miatt – közölte a testület. Az EB szerint a magyar kormány által sávosan kivetett adótételek mindkét esetben súlyosan diszkriminatívak lehetnek a tagállami vállalatok számára.

“A Bizottság ebben a szakaszban mindkét ügyben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az árbevételen alapuló adómértékek progresszív jellege – az uniós állami támogatási szabályok megsértésével – szelektív előnyt biztosít az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben” – írják közleményükben.

Amíg a vizsgálat tart, addig a kormány nem szedheti be ezeket az adókat – határozott a testület. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból nagyjából harminc milliárdot, míg a cigarettacégekre kivetett egészségügyi hozzájárulásból több mint tíz milliárdot szedett be eddig az állam. Hogy ezekkel mi lesz, az jó kérdés.

Az EB szerint a magyar kormány ezidáig nem tudta tárgyilagosan megindokolni, miért van szükség a sávos adókivetésre.

Az uniós jog szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik az adórendszerük meghatározása. A tagállamoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy adórendszerük tiszteletben tartja az állami támogatásra és az egységes piacra vonatkozó uniós szabályokat.

Út sem épül egy ideig uniós pénzből

Az EB hivatalosan is felfüggesztette az útépítések magyarországi finanszírozását, bár pénzt már tavaly sem adtak erre – adta hírül a 444.hu. A bizottság szerint 360 milliárd forintnyi pályázat volt problémás. Azt kifogásolták, hogy a legtöbb útépítési pályázati-kiírásban szerepelt, hogy csak az aszfaltozhat, akinek az építkezés 50 kilométeres körzetében aszfaltkeverő telepe van. Az EB szerint ez túl szigorú megkötés volt, kizárták például a mobil aszfaltkeverőkkel induló pályázókat.

A gyakorlat egyébként nem csak az Orbán-, hanem a Gyurcsány- és Bajnai-kormány idején is jellemző volt.

A magyar kormány azzal érvelt, hogy más európai tagállamban is van hasonló megkötés, hazánkban ráadásul az útépítéseket nagyrészt külföldi cégek nyerték el, ezeket a pályázatokat pedig egyszer már befogadta Brüsszel. A kormány nem tartja fairnek, hogy a finanszírozási ciklus végén akarnak ennyi pénzt megvonni. Szerintük Brüsszel csak pénzt akar beszedni.

A kormány 2014 júliusától próbált alkudozni az EB-vel, ám sikertelenül: a bizottság ragaszkodik a 90 milliárd forintnyi korrekcióhoz.

Pénz eddig sem jött, eztán sem fog

A magyar kormány arra számít, hogy bíróság elé kerül az ügy, mert nem fogadjuk el a bizottság 25 százalékos korrekciós ajánlatát. Ebből az is következik, hogy idén már nem jön pénz útépítésre Brüsszelből – tudta meg szintén a 444.hu Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkártól.

Az ilyen perek esetén az EU luxemburgi bíróságának döntéséig marad a befagyasztás. Ha a bíróság a bizottságnak adna igazat, akkor Magyarországnak nem 90, hanem 360 milliárd forintot kellene visszafizetnie. Magyar győzelem esetén semmit.