Nem felel meg az európai uniós szabályoknak, hogy a magyar kormány pályáztatás nélkül adta oda az oroszoknak a négybilliós paksi beruházást, ezért Brüsszel várhatóan a projekt minden beszerzését leállítja. A hivatalos értesítés csak csütörtökön érkezik, de Lázár János a Népszabadságnak elismerte, hogy az Európai Bizottság megálljt parancsolt.

Az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó európai uniós (EU) szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére és felszerelésére.

Az EB indoklása szerint a nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket. Az EU-tagállamok által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzéseknél alkalmazott olyan alapelveket, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás és az átláthatóság, a paksi beruházás közvetlen odaítélése viszont ennek nem felel meg.

A magyar kormány kezdettől fogva azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség. „Nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal” – magyarázta korábban a tender mellőzését Lázár János. A kancelláriaminiszter úgy vélte: kockázatos is lenne egy másik technológiát alkalmazni „az orosz bázison” működő erőműnél, arról nem is beszélve, hogy „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja”.

A Bruxinfo értesülései szerint a magas testület csütörtökön küld hivatalos levelet a magyar kormánynak, melyben fölszólítja a paksi beruházást érintő összes – folyamatban lévő és tervezett – beszerzés fölfüggesztésére. A kormánynak két hónapon belül kell a levélre reagálnia. Az ügyben kötelezettségszegési eljárás indulhat.

A miniszterelnökség szerint a magyar kormány nem sértette meg az uniós közbeszerzési szabályokat, mint közleményükben írták: az EB minden kérdésére részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást adnak.

A Népszabadságnak Lázár János megerősítette a fölfüggesztésről szóló döntést, de hozzátette: erről hivatalos értesítést még nem kapott. „Nem aggódunk, nincs okunk aggodalomra. A birtokunkban van egy papiros, melyet José Manuel Barroso volt európai bizottsági elnök írt alá 2014. január 14-én. Enélkül nem tudtuk volna megkötni a szerződést” – mondta a kancelláriaminiszter. Lázár szerint az állam kész az egyeztetésre, ha jön a kötelezettségszegési eljárás, és bíznak a megoldásban.

Nem igaz, hogy a beszerzési szabályok ne lennének alkalmazva, mert éppen az a feladata a Roszatomnak, hogy az európai szabályokat alkalmazva válassza ki a beszállítóit – mondta Aszódi Attila, a beruházásért felelős kormánybiztos az ATV Start című műsorában szerdán. A részletekről és lehetséges következményekről csak a kifogások pontos ismeretében szeretne nyilatkozni – jelentette ki. A villamosenergia elhelyezése a hálózatban nem jelent majd gondot, és Aszódi a környezetvédelmi aggályokat sem osztja, ellentétben például Jávor Benedekkel, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjével, aki korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által jegyzett, birtokába jutott feljegyzésre, valamint a Magyar Villamos Művek (MVM) belső elemzésére hivatkozva azt állította: az új atomerőmű destabilizálja a villamosenergia-rendszert, miközben mind pénzügyi, mind pedig környezetvédelmi szempontból káros.

A szintén a Népszabadságnak nyilatkozó Jávor szerint a döntés hatással lehet a másik uniós eljárásra, a tiltott állami támogatást firtató vizsgálatra is. Ennek eredményét azért nem tették közzé októberben, ahogy eredetileg tervezték, mert kivártak – mondta az ökopolitikus. A Népszabadság úgy tudja, hogy a titkosítás ügyében is vesztésre áll a kormány.

Paks II. elől pedig már csak az említett két akadályt kellene elhárítani, egy sor uniós engedélyt ugyanis már megkapott a projekt: az üzemanyag-szerződést az Euratom Ellátási Ügynökség idén áprilisban aláírta, ősszel pedig azt is kimondták, hogy a projekt összhangban van az Euratom-szerződés célkitűzéseivel, teljesíti az ország és az unió ellátásbiztonsági illetve klímapolitikai célkitűzéseit, továbbá műszakilag és nukleáris biztonsági szempontból is rendben van.