Forrás: KSH

2016 első negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest majdnem tíz százalékkal esett vissza a nemzetgazdasági beruházások volumene — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Látszik, mennyit jelent az uniós pénz.

Hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette, miként alakultak az idei év első negyedévében a nemzetgazdasági beruházások Magyarországon. A visszaesés elképesztő: 9,6 százalékkal csökkent a volumen a tavalyi év azonos időszakához képest. A magyar gazdaság megérezte a két egymást követő uniós ciklus közötti rést — írtuk korábban azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság az európai növekedési rangsor utolsó helyén kullog. A gyászos GDP-adatok ismeretében lehetett számítani arra, hogy az elapadó források a beruházásokat is durván visszavetik.

Ilyen visszaesést 2000 óta csak egyszer produkáltunk: a gazdasági válság közepén, 2009-ben 11 százalékos csökkenést mért a KSH — írja a portfolio.hu. A portál szerint a beruházások alakulásában azonban van egy jóval szomorúbb jelenség az uniós ciklusok hatásánál, nevezetesen, hogy a magánberuházások — melyek jóval nagyobb súlyúak a költségvetési fejlesztéseknél — több negyedév óta stabilan csökkenő pályán vannak.

A kevésbé érintett területeken, így a gépberuházásoknál, illetve például a feldolgozóipar esetében a csökkenés valamivel kisebb volt. Utóbbi, mely a nemzetgazdasági beruházások több mint harmadát képviseli, 3,6 százalékkal zsugorodott.

A legnagyobb visszaesések ott figyelhetők meg, ahol a fejlesztések uniós pénzből folynak — írja szintén a portfolio.hu. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágazatban negyedére estek vissza a beruházások. Ehhez képest szinte felüdülés, hogy a szállítás, raktározás területén — elsősorban az útépítések és útfelújítások befejeződése miatt — csak 41 százalékos volt a csökkenés. Bár csekélyebb mértékű visszaesést produkálva, de hasonló cipőben jár az oktatás, vagy a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat is.

Meglepő módon az energetikai ágazatban száz százalékos növekedésről adott számot a hivatal, mely ennek okáról az orgánum kérdésére csupán annyit közölt, hogy „a beruházások növekedésében szerepet játszottak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések”.

Múlt héten a Figyelő számolt be arról, miszerint Orbán Viktor miniszterelnököt annyira meglepte a gazdaság gyenge teljesítménye, hogy gazdaságélénkítő-csomag kidolgozására utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. A tervek szerint az állami beruházások előkészítését, valamint a befektetési piacot is föl kell pörgetni.

A kormány eredeti előrejelzésben 2,6 százalékos GDP-növekedéssel számolt, ám a gyenge adatok akár a költségvetés módosítására is kényszeríthetik a kabinetet, ami veszélybe sodorhatja a hiánycélt. Jól jöhet most a márciusban a parlament kormánypárti többsége által elfogadott úgynevezett rendeleti költségvetés, aminek értelmében Orbán Viktor miniszterelnök egy egyszerű kormányhatározattal teremthet forrást gyakorlatilag bármire.